Praxisengedély, “gyakornoki idő”

A 2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről 2022-től a praxisengedélyek tekintetében, ezáltal az önálló állatorvosi munkavégzés terén is komoly korlátozásokat vezet be. 5 év szakmai gyakorlathoz, és az állatorvos doktori diplomán túli végzettségekhez (pHD, szakállatorvosi, szakkollégiumi tagság, kamarai specialista), köti a fentieket, miközben az új módosítás szerint 20 év gyakorlat esetén nem ír elő egyéb teljesítendő szabályokat.

Véleményünk szerint a fenti korlátozások célja bizonytalan, valamint feszültségekhez vezet, a Kar érdekeit nem szolgálja, és a a jövőben komoly problémákat is okozhat. Elég csak a vidéki állatorvosi ellátás biztosítottságára gondolni: ezzel a szabállyal gyakorlatilag a végzés után 5 évig nem teszi elérhetővé az állatorvosokat olyan településeken, ahol jelenleg már vagy még nincs ellátás. Országos szinten, 70 végzős hallgatóval számolva is potenciálisan 350 állatorvost tüntet el a jogszabály az ilyen irányú munkaerőpiacról.

A MÁOK Restart 2020 ezen a területen is igyekszik változást hozni, az alábbiakban néhány idevágó analógia után írunk a javaslatunkról.

A szakvizsgákhoz kötött szakmák sokszor több évszázados gyakoltata valós példa lehet az állatorvosi területen is. Az ezirányú gondolkodás tehát teljesen elfogadható, azonban csak akkor, ha ehhez egy széles körű szakmai konszenzus iránti igény is társul. Lássuk tehát először a két leginkább kézenfekvő példát: a jogászokat és az orvosokat.

A jogászok esetében meghatározott idejű joggyakorlat (például ügyvédjelöltek esetén minimum 3 év) után komoly, szakirányú írásbeli és szóbeli szakvizsgák következnek. Ezekre ügyvédek esetén a Kamara felkészítő tanfolyamokat tart. Hasonló módon történik a posztgraduális képzés az ügyészek, bírók, közjegyzők esetében is: a felkészítés után szakvizsgák következnek. A jelölti időszakban az ügyvédjelöltek korlátozott módon dolgozhatnak, bizonyos esetekben csak ügyvéd felügyelete mellett, sok esetben úgy sem járhatnak el. (a bírósági fogalmazók, ügyészjelöltek, stb szintén korlátozások alá esnek)

Ezeket a korlátozásokat jogszabályok tartalmazzák Példák:

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról:

692. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és alügyész nem képviselheti a vádat. (2) A bíróság előtt a fiatalkorú védőjeként ügyvédjelölt nem járhat el ügyvéd helyetteseként.

41. § (2) Ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat a) a vádemelés előtt, b) a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat.

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról:

75. § (3) *  Ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó) a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése érdekében járhat el.

Eközben szintén törvényben előírt kamarai kötelesség az ügyvédjelöltek képzése:

2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről

65. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.

(2) A területi kamara ellenőrzi az ügyvédjelölt joggyakorlatát, valamint gondoskodik a képzéséről.

Szintén példa lehet az orvosi gyakorlat, ahol az alapkézést követően két év törzsképzés (más néven rezidensképzés) következik, majd egy speciális szakgyakorlat, amit a választott területnek megfelelő osztályon kell eltölteni. 45 szakirány létezik, a specializáció időtartama 3 évtől (háziorvostan) 6 évig tart (pl neurológia). A specializáció végén komoly szakirányú vizsgák következnek.

A Magyar Rezidens Szövetség az elmúlt évek során komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megreformálják a jelenlegi szabályozást. Fontos törekvésük, hogy bizonyos kompetenciákat megszerezve, a képzés alatt folyamatosan kaphassanak jogosultságot az ezeknek megfelelő feladatkörök ellátására. Fontos partnerek lehetnek tehát egy esetleges későbbi rendszer kifejlesztése során.

Mint látható, a közös vonás, hogy mindkét szakma esetében

  • bizonyos területeken már 3 év után el lehet kezdeni az önálló munkavégzést (pl ügyvéd, háziorvos)
  • a gyakorlati idő alatt akár kamarai, akár állami képzést kapnak a résztvevők
  • a gyakorlati idő végén szakirányú vizsgát kell teljesíteni
  • a szabályok mindenkire vonatkoznak

Ezzel szemben a Magyar Állatorvosi Kamaráról szóló törvény 5 év szakmai gyakoratot vár el a praxisengedélyhez, azonban a végzett állatorvosok ez idő alatt bármilyen beavatkozást elvégezhetnek, kizárólag a munkaviszony, és üzleti szempontok tekintetében jelent korlátozást a jogszály, és ezek is könnyen kijátszhatók. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis egy pályakezdő állatorvos is rendelkezhet saját praxissal, végezhet bármilyen beavatkozást (alkalmazottként amúgy is), ha a praxisába bejelent például egy semmilyen “szakvizsgával” nem, de minimum 20 éves gyakorlattal rendelkező kollégát, vagy bárkit, aki megfelel a törvényi előírásoknak.

Az 5 év gyakorlat és vizsgák, címek nincsenek összhangban, hiszen a PhD, szakállatorvosi, stb végzettségek megszerzéséhez is különböző hosszúságú képzések csatlakoznak.

Nem értelmezhető megfelelő szabályozásként az sem, hogy az elfogadott vizsgák, címek nem kellenek összhangban legyenek a később folytatni kívánt szakiránnyal. A fenti analógiákal élve olyan ez, mintha egy ügyvédi szakvizsgával lehetne bírói gyakorlatot folytatni, vagy engednénk, hogy egy háziorvosi szakvizsgával idegsebészeti beavatkozásokat végezhessenek. Innentől a jogszabály nem jelent szakmai minőségbiztosítást, pusztán egy kétes célú korlátozást a fiatal kollégák számára. A MÁOK elnökének tájékoztatása szerint az eredeti tervezet tartalmazta ugyan a szakirányú elvárást, de kérésére törölték azt a tervezetből, a vegyespraxist folytató állatorvosok védelmében (ahol emiatt több szakvizsgálval is rendelkezni kellett volna). Ez vezetett azonban a mai változathoz, ami ilyen formában semelyik ágazat esetében nem jelent garanciát a szakmai hátteret illetően.

A legutóbbi törvénymódosításban a Kamara vezetése által javasolt, és a törvénybe be is került felmentés a 20 év gyakorlat után csak tovább rontja a helyzetet, és aránytalan terhet jelent a kollégák között, hiszen a 20 év minőségét nem vizsgálja, pusztán életkor alapján diszkriminál. Egy 18 éve komoly, nagy forgalmú praxis vezetőjét további vizsgára kötelezi, de két évvel idősebb kollégájánál függetlenül szakmai múltjára, elengedi azt.

A fentiek miatt rövid távú, és reális célunk egy olyan jogszabály módosítás elérése lehet, ami a jelenlegi 5 évről 2 évre csökkenti az előírt “gyakorlati időt”. Ugyanakkor ez a két év a kamara által támogatott szakmai fejlődésről szólna (továbbképzési kedvezmények, külföldi továbbképzési támogatási rendszer átalakítása, első napi kompetencia lista, …).

A jogszabály módosítás eléréséig a fiatal Kollégáink csak az alap tagdíjat kellene fizessék az önálló praxisjog lehetőségének eléréséig (5 évig), a jelenlegi rendes tagdíjjal szemben. A jelenlegi rendszer ugyanis egyik oldalról – a fent leírtak szerint – anyagilag korlátozza a fiatalokat, további költségeket ró rájuk (diploma után újabb képzés), a másik oldalról ugyanazt a tagdíjbefizetést várja el, mint az önálló praxissal rendelkező állatorvosokra.